A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) 2008. október 10-én alakult meg öt párti konszenzussal az Országgyűlés kezdeményezésére, annak tanácsadó, érdekegyeztető szerveként.

Összetétele és napirendje

A Tanács elnöke az Országgyűlés mindenkori elnöke, míg tagjait az OGY határozatban szereplő társadalmi csoportok adják. Az NFFT összetétele széles körű, tagjai között képviseltetik magukat a politikai pártok, a tudományos élet, gazdasági érdekképviseletek, valamint a civil és egyházi szervezetek delegáltjai. Az NFFT munkáját a Titkárság és a Tanács tagjaiból és szakértőkből álló munkabizottságok segítik. A munkabizottságok feladata az NFFT ügyeinek szakmai szempontú áttekintése, véleményalkotás az egyes kérdésekben, illetve javaslatokat tenni a Tanács szempontjából fontos témákra.

Az NFFT éves elfogadott munkaprogram szerint, évente 4 alkalommal ülésezik. A munkaprogramot az elnökség állítja össze és a Tanács fogadja el. A munkaprogram tartalmazza mindazon kérdéseket, melyeket a Tanács tárgyalni kíván, illetve amik megtárgyalását az elnök, vagy az elnökség kéri. A tanácsülések napirendje a Titkárság, a Munkabizottságok és a Tanács tagjainak javaslataiból tevődik össze. Az NFFT működési formái közé tartoznak a rendszeres plenáris ülések, a Tanács munkabizottságainak ülései, konferenciák, műhelybeszélgetések, szakmai és civil fórumok.

A Tanács több alkalommal tűz napirendre olyan aktuális téma megvitatását, amelyhez kapcsolódóan állásfoglalást is elfogad. Az elfogadott állásfoglalások olvashatóak az NFFT honlapján.

Feladata

Az NFFT független nemzeti intézmény, feladata a hazai fenntartható fejlődési alapelvek, célkitűzések, átfogó feladatok meghatározásának elősegítése, az ezzel összefüggő nemzetközi együttműködés figyelembevétele, a fenntartható fejlődéssel foglalkozó stratégia rendszeres megújításának és végrehajtásának elősegítése, a vonatkozó tervezési és egyeztetési feladatok koordinálásának támogatása, a nyilvánosság és a társadalmi részvétel erősítése, a 2015-ben elfogadott Nemzetközi Fenntarthatósági Célok (SDG) implementálása.

 Az NFFT kiemelt célja a fenntarthatósághoz szükséges szemléletváltás elősegítése a társadalom minden szegmensében. A társadalmi részvétel erősítése érdekében a nyilvánosság elérését változatos formában serkenti és támogatja. Az NFFT számos sajtómegjelenés mellett kiadványokkal, műhelytanulmányokkal is segíti a szélesebb közönség és a szakmai szervezetek tájékozódását a fenntarthatóság kérdéskörében. A Tanács rendszeresen beszámol tevékenységéről az Országgyűlésnek.

2010 és 2012 között széles körű szakmai és társadalmi egyeztetés után elkészült a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia (NFFS), amit a Parlament 2013 márciusában országgyűlési határozattal fogadott el. Az NFFT kétévente Előrehaladási Jelentésben számol be a társadalomnak és az Országgyűlésnek a Keretstratégia végrehajtásáról.

Kapcsolatrendszere

Az NFFT sokrétű kapcsolatot ápol a fenntartható fejlődés egyes jelentős részfeladatait gondozó nemzeti intézményekkel, így az Országos Környezetvédelmi Tanáccsal, a Jövő Nemzedékek szószólójával, a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatósági Igazgatóságával.

A Tanács 2009-től aktív tagja a globális, de mindenekelőtt az európai fenntarthatósági együttműködésnek. A különböző rangos nemzetközi szervezetek (EEAC, ESDN) munkájában tevékenykedő NFFT az együttműködést serkenti a tagállamok között a fenntartható fejlődés érdekében.  Az NFFT titkára az EEAC Fenntartható Fejlődési Munkacsoportjának (WGSD) a társelnöke és társult partnere az ESDN-nek.

2015 óta megrendezésre kerülő Európai Fenntarthatósági Hét című rendezvénysorozaton az NFFT a kezdetektől fogva nemzeti koordinátoraként vesz részt. Ez lehetővé teszi a nemzetközi jó gyakorlatok megismerését Magyarországon, valamint az ezen a téren elért hazai eredmények széleskörű nemzetközi megismertetését és népszerűsítését. Az egyre bővülő nemzetközi kapcsolatrendszerrel a Tanács is segíti az Alaptörvényben foglalt kötelezettségünk teljesítését a fenntartható fejlődés érdekében.