A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács 2019. évi negyedik tanácsülését tartja december 6-án  10 órától a Parlament Pázmándy Dénes termében.

Az ülésen elfogadásra kerül a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia 3. előrehaladási jelentése. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács mint az Országgyűlés tanácsadó testülete a 2013 márciusában elfogadott Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégiához kapcsolódóan minden második évben köteles előrehaladási jelentést készíteni a Keretstratégia céljai teljesülésének állásáról, a fenntarthatóság hazai állapotáról és a fenntartható fejlődést jellemző tendenciákról.

A 2019-ben készített értékelő jelentés sorrendben már a harmadik, s főként a 2017-18-as évek folyamatait mutatja be, de értékeli a 2013-tól megtett utat is. A jelentés a legátfogóbb, leginkább horizontális jellegű értékelés, ami a magyar társadalmi, gazdasági és környezeti folyamatokról készül. Átfogó jellege abból a megközelítésből fakad, ahogy a Keretstratégia a fenntartható fejlődés fogalmát értelmezte. A hazai gyakorlatban a fenntarthatóság a tág értelmében vett jólét jövőbeli megalapozásához szükséges nemzeti erőforrások mennyiségi és minőségi karbantartását, fejlesztését jelenti. Így a jelentés a humán, a társadalmi, a természeti környezeti és a gazdasági erőforrások állapotát, a fejlődés fundamentumait értékeli.

Az ülés második napirendi pontjakén vitaindító előadást tart Vecsei Miklós miniszterelnöki biztos a romák jobb társadalmi integrációjának esélyeiről.

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia központi eleme a magyar társadalom humán és társadalmi tőkéjének fejlesztése, ezen belül különösen az inkluzív, mindenki számára esélyeket nyújtó társadalmi környezet biztosítása. A magyar társadalom ezzel kapcsolatos régi adóssága a romák fokozottabb integrációjának elérése.

A Tanács ezen az ülésén meg kívánja tárgyalni a romák felzárkózási stratégiájának állását, kihívásait, az ezzel kapcsolatos terveket.

Harmadik napirendi pontként megbeszélésre kerülnek az agrárgazdaság kihívásai és fejlesztési stratégiái az éghajlatváltozás és biodiverzitás-válság körülményei között.

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia végrehajtásának hat éve tartó nyomonkövetése során egyre inkább nemzeti sorskérdésnek mutatkozik az agrárgazdálkodás és a természeti tőke, illetve az ökoszisztéma-szolgáltatások fenntartásának összeegyeztethetősége, ezek egymástól való kölcsönös függése. A Tanács idén május 30-án kiadott, a természeti értékeink megőrzéséről szóló cselekvési terv javaslatának elfogadása után, az öntözés-fejlesztésre vonatkozó törvényjavaslat tárgyalása közben és az EU Közös Agrárpolitikája következő ciklusra kialakítandó támogatási szabályainak véglegesítése előtt a Tanács időszerűnek látja megismerni az agrárium koncepcióját, terveit mindezekkel kapcsolatosan.

A témához vitaindító előadást tart Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár és Győrffy Balázs a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke.