Az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai (Sustainable Development Goals) a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia tükrében

A globális problémák megoldására irányuló Milleniumi Fejlesztési Célokra (Milleneum Development Goals, MDG) épülő, és annak folytatását jelentő Fenntartható Fejlődési Célokról a 2012-es Rio+20 Fenntartható Fejlődési Konferencián született döntés. Az Egyesült Nemzetek kormányokkal, tudósokkal, illetve a civil társadalommal kooperálva alkotta meg a 2015 utáni fenntartható fejlődési keretrendszert. A sikeres együttműködésben komoly szerepe volt Kőrösi Csabának (korábbi ENSZ nagykövetnek, aki jelenleg az NFFT Tanácsülések állandó meghívottja), aki Macharia Kamau-val társelnökségben vezette a globális ENSZ célokat megfogalmazó munkacsoportot (Open Working Group, OWG).

E munka eredményeként az ENSZ 193 tagállama 2015. szeptember 25.-én elfogadta a 2030-ig megvalósítandó fenntartható fejlesztési céljairól benyújtott a 17 célt, és 168 alcélt tartalmazó javaslatcsomagot.

1. cél: A szegénység minden formájának felszámolása a világ minden részén
2. cél: Az éhínség megszüntetése, élelmiszer-biztonság és élelmezés javítása, fenntartható mezőgazdaság elősegítése
3. cél: Egészséges élet és jólét biztosítása korosztálytól függetlenül mindenkinek
4. cél: Magas színvonalú, befogadó és méltányos oktatás és az élethosszig tartó tanulás lehetőségének biztosítása mindenki számára
5. cél: A nemek közötti egyenlőség biztosítása és a nők és lányok esélyeinek növelése
6. cél: A vízhez és a köztisztasághoz való hozzáférés biztosítása mindenki számára és fenntartható víz- és szennyvízgazdálkodás
7. cél: Megfizethető, megbízható, fenntartható és korszerű energiához való hozzáférés biztosítása mindenki számára
8. cél: Tartós, inkluzív és fenntartható gazdasági növekedés elősegítése, teljes és termelékeny foglalkoztatottság és tisztességes munka biztosítása mindenki számára
9. cél: Ellenállóképes infrastruktúra kiépítése, inkluzív és fenntartható iparosítás elősegítése és az innováció ösztönzése
10. cél: Az országokon belüli és az országok közötti egyenlőtlenségek csökkentése
11. cél: Befogadó, biztonságos, ellenállóképes és fenntartható városok és egyéb települések kialakítása
12. cél: Fenntartható fogyasztási és termelési módok kialakítása
13. cél: Azonnali intézkedések foganatosítása az éghajlatváltozás és hatásai kezelésére
14. cél: Az óceánok, a tengerek és a tengeri erőforrások megőrzése és fenntartható használata a fenntartható fejlődés érdekében
15. cél: A szárazföldi ökoszisztémák védelme, helyreállítása és fenntartható használatának elősegítése, fenntartható erdőgazdálkodás, sivatagosodás megfékezése, a talaj állapotromlásának megállítása és visszafordítása, a biológiai sokféleség eltűnésének megfékezése
16. cél: Békés és befogadó társadalmak megteremtése a fenntartható fejlődés érdekében, az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés biztosítása mindenki számára, jól működő, elszámoltatható és befogadó intézmények kiépítése minden szinten
17. cél: A végrehajtás eszközeinek megerősítése és a fenntartható fejlődésért dolgozó Globális Partnerség megújítása

 

E 17 általános célhoz (goals) tehát 169 alcél (targets) tartozik. Az alcélok között vannak tartalmi, anyagi célok, és vannak intézményi célok. Az anyagi alcélok azt fogalmazzák meg, hogy mit tartunk fenntartható állapotnak, vagy milyen fejlődési változást kell elérnünk. Az intézményi alcélok a fejlődés elérhetőségének, vagy a fenntarthatóság biztosíthatóságának intézményi, kompetencia feltételeit írják körül. Ez utóbbiak általában a legszegényebb, vagy a fejlődő országokra reflektálnak. Ezek között is döntő többségben vannak az olyan, a fejlett országoknak szánt alcélok, amelyekkel a fejlődő országok intézményes képességeinek javításában vállalhatnak szerepet, például anyagi támogatással, technikai segítségnyújtással vagy technológiatranszferek révén.

Kőrösi Csaba kiemelte: a fenntartható jövő csak akkor lehetséges, ha úgy oldják meg a problémákat, hogy a jövő generációk megélhetését sem veszélyeztetik. A célok elérésének alapja kizárólag a kormányok, a civilek, a tudományos és a gazdasági élet szereplőinek együttműködése lehet, csak így juthatunk el a jelenlegi nem fenntartható fejlődési pályától a fenntarthatóig – mutatott rá.

A célokkal kapcsolatban közölte: bár Magyarország a tárgyalások vezetőjeként semleges szerepet töltött be, a kidolgozott célok megfelelnek a magyar szempontoknak. Ezt bizonyítja a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia és az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai között fennálló erős korreláció. Az NFFS a négy nemzeti erőforrás által karakterizált térben 34 stratégiai célt és ezekhez kapcsolódóan 77 teendőt (alcélt) tartalmaz. A magyar közpolitikában az NFFS hatálya alá a fenntarthatósági stratégiai tervezés és cselekvés tartozik, míg a fejlődő országok támogatása, az egyetemes fejlesztés céljainak megvalósítása a külügyi-külgazdasági politika része.

Ezért az SDG-k megvalósítása Magyarországon két terület (a fenntarthatósági és a külpolitikai-külgazdasági) párhuzamos, logikájukban külön-külön különböző, de egymással mégis kapcsolatban lévő cselekvését igényli.

A továbbiakban – leválasztva a külügyi-külgazdasági jellegű alcélokat – a maradék SDG célokat és alcélokat vetjük egybe az NFFS hajtóerőit, céljait, mutatóit és teendőit magukba foglaló készlettel.

Értelemszerűen a 14. SDG (Az óceánok, tengerek és tengeri erőforrások megőrzése és fenntartható használata) Magyarország részére nem releváns szakterület. A releváns általános célokhoz is tartozhat olyan alcél, ami megint csak nem feladat Magyarország számára, például azért, mert a meghatározott célt már túlteljesítettük (például a csecsemőhalandóság esetén), vagy a jelzett céllal kapcsolatos probléma Magyarországon marginális (a közúti balesetek aránya a halálokok között itthon nagyon alacsony).

Elemzésünk szerint az SDG-k 169 alcélja (target-je) közül – a külügyi, fejlesztési együttműködési, intézményfejlesztési jellegű alcélok (58 db) elkülönítése és az irreleváns alcélok (28 db) kiszűrése után – 83 db alcél tartozik az NFFS hatáskörébe (az alcélok 49%-a). Ezen alcélok hazai fenntarthatósági politikai relevanciáját ugyan még részletesen kell elemezni, de előzetesen annyi látható, hogy az NFFS céljai-eszközei és a fenntarthatósági szempontból Magyarországon releváns 83 SDG alcél között viszonylag jó korreláció figyelhető meg.

Az NFFS céljainak teljesítését még hangsúlyosabbá teszi megvalósításának globális relevanciája.